Már csak néhány lépés..Minden lépés végtelennek tűnik.Ahogy a színpadra ér,próbál önmagára koncentrálni,próbálja lecsitítani a szívverését,amit szinte jobban hall,mint a saját hangját..koncentrál.Fények,zajok,a zsűri sokszor előre leíró tekintete,a nézőtér feszült várakozása,és a kamera forog..Mély levegő,és megszólal a zene.
Engem személy szerint lenyűgöz,ahogy odaadják azt,amit más a saját közegének is nehezen.Bizalmat!Amíg mi egy könnyed szórakozás reményében hátradőlve lazítunk szombat este,ezek az emberek hatalmas lelki erőről tesznek tanubizonyságot.Adnak valamit önmagukból.Szerintem ez nagy dolog,főleg annak fényében,hogy sokszor érzem magam egy álarcos bálban..De ők merik levenni,és abban a cirka 5 percben kitárulkoznak.Olykor megrendítő mi megy végbe valakiben abban a néhány percben.Van akiből a végtelen szomorúság,és valami évek óta cipelt teher szabadul fel,de olyan is akad aki azt mutatja meg milyen ha valaki jóban van önmagával,és ez sugárzik róla.Tehetségesek,bátrak,és szerencsések,hogy van egy ilyen 'eszköz'a kezükben ill.a torkukban:)aminek segítségével ilyen érzelmeket hozhatnak felszínre.Egy dalban..
(Érdemes megnézni)
www.youtube.com/watch?v=RqYGLbczlIM
www.youtube.com/watch?v=pf_wkkrBCXA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése