pedig csak érzelmeink kicsiny mutatója
Ott él minden testben,a lélek irányítja,
a szív majd a szem továbbítja
Kiskorunkban még gyakori látogató,
később aztán ritkább,átutazó
Különös mennyi minden lehet okozó,
szívünk forrásvizét tengerré fokozó
Először talán akkor záporozik,
mikor első szerelmünk más után vágyakozik
Aztán jön valaki,aki felitatja,
megdermedt szívünket lassan felolvasztja
Van hogy cseppanyóka éppen hogy megmutatja,
máskor pedig özönvízzel teli csuprát nyújtja
Sokszor minden szónál többet jelent,
ha a másik szemében egy csepp könnycsepp mereng
Elinduljak,visszamenjek?-kérdi cseppanyóka halkan,
de már érzi vesztét,s el is indúl lasan
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése