Tücsök

Tücsök Tihamérről szólnék, a kis belső segítő hangról, aki a mesében is nagy segítségére volt a fafiúcskának.Átgondolom nekem milyen a kapcsolatom vele.Először sokszor felbosszantott, mert nem azt suttogta amit hallani szerettem volna.Elhessegettem, és próbáltam a szívemet és a józan eszemet bevetni ellene.Ennek általában az lett a vége, hogy Tücsök egyre hevesebben igyekezett a helyes út felé terelgetni, én pedig egyre hevesebb vehemenciával eveztem a kis csónakomat az önbecsapás zavaros vizein.Persze egy idő után feladta szegény és már nem jelzett olyan hangosan,a csónakomat pedig kisodorták a hullámok.Én pedig álltam, dühömben eldobva az evezőket, és beismertem hogy megint igaza volt!Ért így számtalan csalódás, pozitív és negatív egyaránt..Utólag belátom habár sok nehéz pillanattól megkímélhettem volna magam, nem bánom hogy időt adtam ennek a különös barátságnak.Az idő leoldozta a kétely és a bizalomhiány erős láncait, és megtanított az igazságra és a hitre.Hitetlenségem ellenére is mindig az igazat súgta és nem foglalkozott vele mit akar az egóm hallani.Még ha el is csendesedett olykor, sohasem hagyott el.Köszönöm neki,és ha bár nem vagyok Kék Tündér,ma mégis kitüntetem, és igyekszem hallgatni rá.Még mindig nehéz, mert mint tudjuk az igazság gyakran fáj!De mindennek ellenére érdemes odafigyelni erre a semmiből érkező különleges segítőre,akit mindenki máshogy nevez.Megérzés, belső hang, intuíció, lelkiismeret, Tücsök Tihamér:)